A könyvtárosok világnapja 2015

Április 14. A könyvtárosok világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre. 

 

Könyvtárosszerepek és változásaik

A könyvtárosok tevékenységkörének sokrétűsége és az utóbbi időkben bekövetkezett mélyreható változásai arra késztettek számos kutatót, hogy részletesen elemezzék a korunkban észlelhető szerepmódosulásokat, a feladatok gazdagodását és dífferencíálódását, valamint egyes tradicionális szerepek redukálódását.

A szakirodalomban teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy az új technológiák megjelenése, az olvasók számának bővülése, az igények differenciálódása funkcióváltásra késztette a '80-as, '90-es évek könyvtárait, és egyben a könyvtáros szerepének átértelmezését eredményezte. 

Korunk a kiterjesztett szerepelvárást preferálja; az alábbiakban azokat a leggyakrabban előforduló szerepeket mutatom be, melyeket- a szakemberek véleménye szerint- az információs társadalomban a könyvtárosnak el kell látnia.

Humanista-nevelő, liberális szolgáltató

Katsányi Sándor a XX. századi könyvtárosi ideológiák áttekintésekor három alapvető attitűdöt körvonalazott: a humanista-nevelőit, a liberális szolgáltatóit és a szociális elkötelezettségűt. [23] A használóra orientált, liberális szolgáltató könyvtár(os) eszméje a '80-as évek új könyvtár(os)i ideája, mely a könyvtárak előzetes gyakorlatával élesen szemben állt, ezért nem talált egyértelműen pozitív fogadtatásra. A humanista-nevelő könyvtárosi eszme volt mindaddig .az általánosan elterjedt, hosszú múltra visszatekintő, nagy hagyományokkal rendelkező, mélyen meggyökeresedett és megkövesedett gyakorlat. A régi felfogás a könyvtáros szerep lényegének az intellektuális javak elosztását tartotta, és az "ízléscsinálás", ,ízlésalakítás" törekvése jellemezte.

Nagy Attila úgy látja, hogy az utóbbi években (is) az alábbi 3 ponton érzékelhető leginkább a könyvtári szolgáltatások iránti igények erősödése:

az áremelkedések miatt növekszik a lektűrök iránti kereslet,

a tanulással összefüggő kérések száma nő egyre gyakoribbak a munkanélküliséggel, devianciákkal kapcsolatos jelenségek, igények.

Nézete szerint szakmánk sajátos divergáló tendenciát jelez: 

szociális munkás és/vagy információmenedzser – ez a két alapvető attitűd, mellyel napjaink könyvtárosa jellemezhető.

E két szerep az, amelyet valamennyi – jelennel és jövővel foglalkozó – tanulmány megemlít.

Szociális munkás, karitatív, szociális támogató

Igen sok cikk írója – Nagy Attilához hasonlóan – a szociális funkciók felvállalására, az olvasókkal való jó kontaktus fenntartására helyezi a hangsúlyt.

Nagy Attila szerint egyre több könyvtáros érzi szükségét, hogy a szociális munkában, a mentálhigiénés feladatok ellátásában is jártasságra tegyen szert, mert egyre több kallódó fiatallal, fogyatékossal, kábítószeressel kell foglalkoznia.

Vidra Szabó Ferenc is megerősíti, hogy a könyvtárakban megnőtt az igény a szociális tevékenység iránt. A szegények, az öregek, a különböző devianciákkal küzdők különleges bánásmódot, speciális foglalkozásokat igényelnek.

Lőrincz Judit úgy véli, hogy nem "tipikusan" könyvtár(os)i funkció ugyan , de kikerülhetetlen a szociális funkció tudatos felvállalása, a közösségi, művelődési házi szerepek betöltése.

Fülöp Géza véleménye is hasonló: a társadalmi változások következtében emelkedett a hátrányos helyzetűek száma, ennek pedig az az egyik következménye, hogy ráterelődött a figyelem a könyvtár szociális szerepére. Itt ejt szót a szerző a könyvtár(os) egy olyan funkciójáról, mely napjainkban mind nagyobb jelentőséget kap. A kábelgyerekekről van szó, akik családi körülményeik miatt veszélyeztetettek, hátrányos helyzetűek. Ezeknek a gyerekeknek a megmentése is a könyvtár feladata. Fontos szerepet tölthetnek be a "mentő" munkában az úgynevezett játékkönyvtárak.

Információmenedzser, profi információs szakember

Aki nem szociális munkásnak képezi ki önmagát, az az adatbázisok, a programnyelvek, az üzleti információk kezelésében szerez jártasságot; adatbázisok nyelvét beszélő, internetet naponta használó, elektronikus postán levelező számítógépes menedzserré válik. 

Fülöp Géza borúlátóan fogalmaz: az információs társadalomban az olvasóból információfogyasztó lesz, így könyvtárosra nincs is szükség, csak információs szakemberre, aki ügyesen navigál és szörfözik a szupersztrádán. Manapság sokan vallják, hogy a könyvtár információáruda, ahova az emberek azért térnek be, hogy információt vegyenek. Ez a szemlélet a "könyvtárost információárussá "lépteti elő".

Vidra Szabó Ferenc szerint korunk könyvtárosának egyszerre kell lennie profi információs szakembernek és empátiás készséggel megáldott szociális munkásnak. A könyvtárhasználói réteg kettős nyomása indokolja ezt. "A tradicionális könyvtárnak át kell alakulnia elektronizált könyvtárrá… A könyvtár "nevelő" funkciója látensen is eltűnni látszik eszmék és értékek vonatkozásában egyaránt, helyette a tolerancia legitimizálódik, mint érték."

Debreczeni Zsuzsa – nemzetközi kitekintésében – információs specialistáknak nevezi azokat a valamikori tájékoztató könyvtárosokat, akik a nyugati országokban a nagyobb vállalatok szakkönyvtáraiban dolgoztak. Ma már az a feladatuk, hogy a kezelt információhoz értéket adjanak, vagyis a befolyó információt hitelesítsék, átértékeljék és eljuttassák nemcsak a könyvtárat használók számára, hanem a különböző csatornák által az egész világon át egyenesen azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A cégek versenyképessége múlik ezen! A modern gazdasági egységekben egyre nagyobb szükség lesz rájuk, mert kellenek olyan emberek, akik képesek kezelni a cég belső szellemi tőkéjét, felmérni a külső információt és a kettőt egyesíteni.

Az információs specialistával rokon az információs tanácsadó szerepkör. Lényege az a különbség, ami a tradicionális (passzív) állományőrző és az önálló információszerző, feldolgozó és közvetítő (aktív) szerepe között van. A tanácsadó tudós, technológus és információs szakember egy személyben. 

Közvetítő, közbenjáró a gép és felhasználó között

Lőrincz Judit úgy véli, hogy míg a régi gyakorlat a könyvtáros szerep lényegének az intellektuális javak elosztását tartotta, addig a jelenlegi a közvetítő, közbenjáró szerep erősítését hangsúlyozza. E szerint a könyvtáros szimbolikus javakat, üzeneteket, szolgáltatásokat ajánl.

A szakmai kompetenciához – egyre inkább Magyarországon is – hozzátartozik az informatika, a számítógépek, az adatbankok kezelésének ismerete.

Egy új, Amerikában lefolytatott felmérés azt az eredményt hozta, hogy a könyvtárosok jól érzik magukat a felhasználók és a gépek közötti közvetítő szerepében.

Szente Ferenc azt írja, hogy a könyvtáros erősítő és mérsékelő, ezáltal kiegyenlítő, közvetítő tényező a világot átszövő információs hálózatban. A könyvtáros "cselekvő részese, nem csupán szenvedő alanya a zavarosan hömpölygő információáradatnak".

Összegzés

A könyvtároshivatásról és annak változásairól számot adó szakirodalom-ez idő szerint, Magyarországon – az illúzióvesztés folyamatáról számol be. Egyszersmind arról a pozitív tényről, hogy világszerte erősödik a szakma professzionalizációra való törekvése. Ennek a jelenségnek része a könyvtárosszerepek újraértelmezése és újraelemzése is.

forrás: Kozmáné Sike Emese: Könyvtárosok a változás viharában (részlet)

címkék: