Húsvéti zeneajánló

„Világ Váltságáért” (1998)
Nagyhét a magyar népköltészetben.
Előadók: Ferencz Éva, Kobzos Kiss Tamás

„A népköltészet közelmúltban feltárt új, de valójában a középkorban gyökerező műfaja az archaikus népi imádságok szöveghagyománya. Központi témája Krisztus szenvedése, megváltó halála, azaz a Nagyhét eseménysora. „ (Erdélyi Zsuzsanna)

A katalógushoz kattintson ide



Alleluia (2004)
Húsvét Közép-Európában
Előadó: Szvorák Katalin

Alleluia albumán a közép-európai húsvét liturgikus énekeit és népzenei világát ötvözi. A zenei ünnepvárás a bűnbánati ájtatossággal indul a Kájoni Cantionale Catholicumból való magyar nyelvű könyörgés szövegének felhasználásával és a Feltámadást köszöntő, Isten dicsőségét hirdető, negyedik századból származó latin himnusszal zárul. A dallamokat a különböző felekezetű népi énekeskönyvekből választotta az énekesnő. A források lelőhelye Moldvától Lengyelországig és a bajorok földjéig terjed. A zenei feldolgozások, hangszerelések Kiss Ferenc, Szvorák Kati, Rudolf Pietsch és a Vujicsics Együttes nevéhez fűződnek Szvorák Kati albuma mind nyelvi, mind felekezeti szempontból sokszínŰ: Közép-Európa húsvéti dalai magyar, lengyel, horvát, szlovén, szlovák, román, cseh, szerb, német és latin nyelven csendülnek fel; és hallhatunk román ortodox, szlovák református vagy éppen görög katolikus liturgikus éneket is.
 A dalok segítenek önmagunkba fordulni, önmagunkat megismerni; fokozzák lelki elmélyülésünket.
A Húsvét - a legnagyobb gyász és talán a legnagyobb öröm ünnepe is egyben. E kettősség, megannyi árnyalatával, jól érvényesül az összeállításban.

http://www.szvorakkatalin.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=55&Itemid=83

 


Az egyházi év magyar miseénekei(1991)
Adventtől – Húsvétig
Előadja a magyar Állami Operaház kórusa és a Creative Art Ensebble

A szakrális vonatkozású lemezen 21 kórus feldolgozása hallható.

A katalógushoz kattintson ide



Magyar Gregoriánum 4. – Gregorián és polifonikus énekek a középkori Magyarországról. (1994)
Húsvét
Vezényel: Dobszay László, Szendrei Janka
Énekel: Schola Hungarica kórus

A katalógushoz kattintson ide



Johann Sebastian Bach: János – passió (1988)
Vezényel: Phillippe Herreweghe

A János-passió 1724 nagypéntekjére készült, és először a lipcsei Szent Mihály templomban mutatták be. A mű Jézus szenvedéstörténetét és halálát jeleníti meg János evangéliuma alapján. „A mester művének legnagyobb részét a Luther – fordította bibliai szövegből állította össze. A bibliai szöveg tömörsége – amelyet még jobban emel a lutheri fordítás ódon német nyelvezet – szükségszerűen oly mértékben tette drámaivá a János –passió zenéjét, hogy szinte az egész barokk korszakban nem ismerünk ehhez fogható izzó szenvedélyű oratorikus alkotást” 
A János-passió zárótétele a zeneirodalom legcsodálatosabb „búcsú- és altatódala”, amely gyönyörű dallamával, harmóniáinak fenséges nyugalmával lekerekíti a művet, mintegy céljához: a vigasztaláshoz vezeti el a passió izgatott drámaiságát.” (Várnai Péter)
A Bach-alkotás egészében oly tökéletes, hogy több száz évvel keletkezése után is óriási hatással van hallgatójára.

A katalógushoz kattintson ide



Johann Sebastian Bach: Máté – passió (1995)
Vezényel: Helmuth Rilling

A Máté-passió bemutatója Lipcsében volt, valószínűleg 1729-ben (vagy 1731-ben?). Újra bemutatása Felix Mendelssohn-Bartholdy nevéhez fűződik, aki száz évvel a feltételezett ősbemutató után 1829. március 11-én Berlinben vezényelte.
A mű gerincét Jézus Krisztus szenvedésének és halálának Máté evangéliuma szerinti elbeszélése szolgáltatja.
Az  Máté-passió sokkal hosszabb, és nagyobb zenekari apparátust használ, mint Johann Sebastian Bach bármely más műve, és - bár korántsem hiányzik belőle a drámaiság - időt hagy a lírai meditációkra és a gyöngéd érzések kifejezésére.

A katalógushoz kattintson ide

Kapcsolódó cikkek

címkék: