1247 - Zalaegerszeg - és a Mária Magdolna templom - elsõ írásos említése a veszprémi káptalan oklevelében

1266 nov. 23. - IV. Béla király a veszprémi káptalannak adományozza "Egerszeg" nevû birtokát

1329 - a zalaegerszegi vásár elsõ említése

1357 dec. - az elsõ megyegyûlés Egerszegen

1372 - Egerszeg királyi birtok

1381. aug.24 - Egerszeg határának kijelölése Besenyõ, Bazita és Ebergény irányában

1389 - Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozza Egerszeget

1390 - a Kanizsai család Szepetnekért cserébe Egerszeget a veszprémi püspöknek adja

1421. jún.24. - A mezõvárosi [oppidum] jogállás elsõ említése Zsigmond király levelében (a besenyõiek és az egerszegiek véres összecsapása kapcsán).

1524 - 129 egerszegi jobbágy felsorolása az uradalmi összeírásban

1541 - az egerszegi "castrum" [vár] elsõ említése

1542 - Gersei Pethõ Péter és társai kifosztják és felégetik a várost

1546 - I. Ferdinánd király intézkedése a város megerõsítésérõl

1554 - Egerszeg, Besenyõ, Ola és Neszele egyházi állapota a veszprémi püspökség jegyzõkönyvében

1556 - német zsoldosok pusztítása a városban

1567 febr. 16. - a megyei ítélõszék elsõ ülése Egerszegen

1568 - a vár elsõ leírása a hadileltárban

1576 - az elsõ török pusztítás a városban

1592. febr. 18. - a vármegye rendelete Egerszeg, mint megyegyûlési székhely megerõsítésérõl

1601 - az országgyûlés határozatban rendeli el [Kanizsa eleste után] az egerszegi vár megerõsítését

1616 - a város behódol a törököknek

1628 - Ergelius veszprémi püspök és Rátky György várkapitány megállapodása a vitézlõ rend, a városi polgárok és a szõlõhegyi lakosok feletti joghatóság megosztásáról

1631 - a vár erõdítése karókkal és árkokkal

1649 máj. 26. - az egerszegi sereg részvétele a pusztamagyaród- szentliszlói gyõztes csatában

1657. szept. 7. - a "hóstát" és a palánk tûzvész áldozatául esik

1664. júl. - a török sereg elfoglalja és felgyújtja a várost és a várat

1665-66 - Jacob von Holst építész újjáépíti a várat

1675 nov. 17. - a vár ismételten porrá ég

1676-77 - Batthyány fõkapitány újjáépítteti a várat

1690 - az urbárium a vitézlõ rend kiváltságait elismeri (szõlõk, erdõk, rétek szántók használata után nem adóznak)

1690 - az egerszegi tanító elsõ említése

1697. feb. 17. - egerszegi hajdúk telepednek a zalavári apátság elpusztított csácsi birtokára

1701 - az elsõ egerszegi ispita [szegényház] említése

1713 - új urbárium rákényszerítése a városra [a földesúri terhek a század folyamán fokozatosan növekednek]

1725. júl. 30. - Zala vármegye közgyûlésének határozata vármegyeház építésérõl

1730-32 - a megyeháza építése az elpusztult egerszegi vár helyén

1735 - a városi "chirurgus" [seborvos] elsõ említése

1743-1770 - az elsõ név szerint ismert tanító, Sárváry György mûködése [az iskola a Kazinczy tér 1.sz. épület helyén állt]

1743. jún. 6. - az úriszék rendelkezése a városbeli ingatlanok birtoklásáról

1746 - Padányi Biró Márton veszprémi püspök Batthyány Lajos kancellártól az egerszegi Mária Magdolna templom újjáépítéséhez kér segítséget

1750 - a vármegyei "physicus" [tisztiorvos] hivatalba lépése

1750-1760 - a plébániatemplom felépítése

1755 - a varga céh felépítteti a Szent Anna kápolnát Olában

1756 - a Kálvária-kápolna építése

1766 - megkezdõdik a kvártélyház építése [ma Széchenyi tér 5.]

1768 - az elsõ gyógyszertár megnyitása a városban [tulajdonos: Gutten György ; gyógyszerész Háberler Pál]

1775. dec. 7. - Mária Terézia "örökös kontraktus" levele [ a földesúr és a város közötti szerzõdéses viszonyt megerõsítõ okirata]

1777 - a város a szombathelyi püspök birtokába kerül

1788 - a város kérvénye iskolájának " nemzeti iskolává" történõ minõsítésére [hogy tanulói közvetlenül az elsõ gimnáziumi osztályba léphessenek]