![]() |

1900 - óvóda létesítése az olai városrészben
1900 - a Katholikus Legényegylet megalakulása
1903. nov. 8. - az elsõ filmelõadás Zalaegerszegen [az Arany Bárányban]
1904 - az "Edison mozgó" [a város elsõ mozija] megkezdi mûködését a régi zsinagógában
1904. szept. 1. - az új zsinagóga felavatása
1904. dec. - Zalaegerszeg bekapcsolása az országos telefonhálózatba
1904. dec. 22. - Borbély György megindítja a gyûjtést a Csány-szobor elkészítésére
1905 - a városi villamostelep felépítése
1905. júl. 3. - iparossegédek tüntetése közmunkára kötelezésük ellen [július 5-én a városi közgyûlés elfogadta követelésüket]
1906. máj. 28. - a város tanácsa díszpolgárrá választja Kossuth Ferencet
1907. jan. 31. - a fõgimnázium tanári kara múzeum létesítését kezdeményezi [a gyûjtemény a háború alatt megsemmisült]
1907 - az evangélikus templom felavatása
1907. márc. 3. - a Csány-szoborbizottság megalakulása
1909. okt. 1. - a munkásgimnázium megindítása
1911. dec. - Pásztor Imre tanár kezdeményezése városi könyvtár létrehozására
1911 - MÁV fûtõház és vontatótelep építése a város hozzájárulásával
1912 - az elsõ labdarúgó mérkõzés Zalaegerszegen [Zalaegerszeg - Vasvár 2:4]
1913. márc. - a zalaegerszegi kereskedõ ifjak önképzõ egylete futtballcsapatot alakít
1913. okt. 19. - gr. Károlyi Mihály függetlenségi párti politikus látogatása Zalaegerszegen
1914 - a Zalaegerszegi Sport Egylet [ZSE] megalakulása [1921-tõl Move ZSE]
1914. szept. - a fõgimnáziumban hadikórház kezdi meg mûködését
1915. febr. 4. - Korbai Károly polgármester felfüggesztése [korrupció gyanúja miatt]
1915. máj. - megkezdik a hadifogolytábor építését [a külsõ kórház helyén állt]
1915. jún. 10. - Keresztury József helyettesítõ polgármesterré választása
1917 - megszûnik a Magyar Paizs c. lap
1917 - Pehm Józsefet a zalaegerszegi fõgimnáziumhoz nevezik ki hitoktatónak
1918 dec. - megindul a Zalamegyei Újság [1944 októberében szûnt meg]
1919. jan. 26. - megalakul a munkástanács [elnök Varga Gábor ács]
1919. márc. 26. - a Zala vármegyei direktórium átveszi a megye vezetését
1919. ápr. 9. - tanácsválasztás Zalaegerszegen [11-én megalakul a direktórium]
1919. máj. 18. - a Vörös Õrség [belsõ rendfenntartó katonaság] megalakítása
1919. aug. 6. - a "székelyhadosztály" bevonulása Zalaegerszegre
1919. nov. - a zalaegerszegi hadifogolytábor internálótáborrá alakítása [1924. december 24-én oszlatták fel]
1922 - az Anya- és Csecsemõvédõ Intézet megnyitása
1922. aug. 20. - a "Hõsök emlékoszlopa" I. vh. emlékmû felavatása
1922. dec. - a Zalaegerszegi Leventeegyesület megalakulása
1923 - a Zalaegerszegi Torna Egylet [ZTE] megalakulása
1925. aug. - az egykori internálótábor helyén tüdõszanatórium kezdi meg mûködését
1926 - a tûzoltólaktanya felépítése
1926. nov. 28. - a ferences zárda és a Jézus Szíve templom felszentelése
1927 - a MOVE stadion átadása
1927 - a vármegyeháza átépítése
1927. máj. 18. - az új vasútállomás üzembehelyezése
1928 - a Zalaegerszegi Leventeegyesület lõteret és sportpályát létesít
1929 - a Notre Dame zárda tanítóképzõ intézetének megnyitása
1929 - a közigazgatási reform nyomán Zalaegerszeg "megyei várossá" alakul
1930. dec. 7. - az építõmunkások új otthonának [MÉMOSZ-székház] felavatása
1931. szept. 2. - a központi telepes [CB] telefonközpont üzembehelyezése a postán
1931. okt. 11. - a Csány-emlékmû felavatása
1932 - a belügyminiszter rendelete Zalaegerszeg és Kaszaháza egyesítésérõl
1933. jún. 12. - a kaszaházi strandfürdõ megnyitása
1934. ápr. - a Rózsaliget létesítése
1934. máj. 6. - a Zalaegerszegi Kölcsönkönyvtár megnyitása
1935. márc. 27. - a városi képviselõtestület elhatározza a "Göcsej Hét" rendezvénysorozat megszervezését
1935 - elkészül a polgári fiúiskola új épülete [ma a Petõfi Iskola]
1935. dec. 15. - Nagy Lajos elõadása Zalaegerszegen [január 5-e: megjelenik szatírája a városról]
1938 - felépül a Pénzügyi Igazgatóság új székháza [ma megyeháza]
1939. máj. 31. - a nyilasok veresége az országgyûlési választáson
1940-41 - belvíz- és árvízmentesítési munkák a város nyugati részén [Vizslarét; Vízállódûlõ]
1941 - közellátási rendszabályok foganatosítása [lisztfejadag, cukorjegy, zsírjegy]
1942. júl. - a képviselõtestület támogatja az ONCSA-házak építését
1943. aug. 14. - a polgármester rendelete légoltalmi óvóhelyek létesítésére
1943. dec. - a Deák Ferenc Irodalmi és Mûvészeti Kör megalakulása
1944. márc. - Mindszenty Józsefet veszprémi püspökké szentelik
1944. márc. 28. - bombatámadás következtében felrobban a vasútállomás, elég a Balatoni Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum bevagonírozott gyûjteménye
1944. máj. - a zalaegerszegi gettó felállítása
1944. máj. 28. - Imrédy Béla gazdasági miniszter zalaegerszegi látogatása
1944. okt. 18. - a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom átveszi a hatalmat
1944. nov. 2. - a zalaegerszegi szociáldemokraták,Varga Gábor, Jákli Kálmán, Hompó István és társaik letartóztatása [koncentrációs táborban pusztultak el]
1945. márc. 29. - a szovjet csapatok [3. Ukrán Front 27.hds.] megszállják a várost
1945. ápr. 8. - Briglevics Károly ügyvéd - önjelölt fõispán - rendelkezései a város mûködésének megindításáról, romeltakarításról, üzletek megnyitásáról
1945. ápr. - megjelenik az Új Zala c. városi lap
1945. ápr. 12. - A Nemzeti Bizottság megbízza Baráth Ferencet a polgármesteri teendõk ellátásával [április 13-án tette elsõ intézkedéseit a városháza megnyitásáról]
1945. ápr. 15. - a fõgimnázium újraindítása
1945. ápr. 24. - a postai szolgáltatás megindítása
1945. ápr. 26. - a népbíróság felállítása
1945. ápr. 29. - hivatalosan megalakul a Magyar Kommunista Párt zalaegerszegi szervezete
1945. máj. 3. - a Zalaegerszegi Fõldigénylõ Bizottság megkezdi a házhelyek kiosztását
1945. máj. 6. - megalakul a Szociáldemokrata Párt zalaegerszegi szervezete
1945. jún. 5. - a Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság elhatározza a képviselõtestület újjáalakítását és elosztja a pártok között a helyeket
1945. aug. - Rákosi Mátyás elõször jön Zalaegerszegre, az MKP naggyûlésére
1945. szept. 4. - a pártközi értekezlet javasolja, hogy Baráth Ferenc maradjon a polgármester 1945. szept. 21. - az Ideiglenes Vármegyei Népmûvelési Tanács létrehozása
1945. szept. 23. - Rákosi Mátyás az MKP zalaegerszegi naggyûlésén
1945. nov. 4. - a nemzetgyûlési választáson a FKGP gyõz (Zalaegerszegen több mint 60 %-ot szerez)
1945. dec. 8. - a Zalai Kultúrszövetség [az MKP szervezete] József Attila estje a vármegyeházán
1946. febr. 24. - az MKP elsõ megyei konferenciája
1946. ápr. 13. - megalakul a vármegye törvényhatósági bizottsága
1946. aug. 1. - a város és a vármegye közös "Forintvédõ Bizottságot" alakít [a spekuláció és a zugkereskedelem megakadályozására]
1946. nov. 9. - Tildy Zoltán köztársasági elnök Zalaegerszegre látogat
1946. nov. 12. - Közkönyvtár nyílik a Szabadmûvelõdési Hivatalban
1946. dec. 1. - a városban tartja elsõ megyei gyûlését a MADISZ
1947. jan. 3. - a városi képviselõtestület határoz a Göcseji Gyûjtemény átvételérõl, kiállítási helyérõl és fenntartásáról
1947. márc. 23. - népi kollégium nyílik Zalaegerszegen [Bacsányi János nevét veszi fel]
1947. jún. 13. - megnyílik az új Egészségház
1947. júl. 10. - a második napköziotthon megnyitása
1947. júl. 11. - megalakul a megyei tervbizottság (az elnök Dávid János)
1947. szept. 4. - a nemzetgyûlési választásokat Zalaegerszegen a Demokrata Néppárt nyeri (59,5%)
1947. szept. 17. - a Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság zalai kirendeltsége elhagyja a várost
1947. nov. 23. - Variházy Oszkár vezérõrnagy elõadása az MKP rendezvényén
1947 - megkezdi mûködését a Gépipari Vállalat
1948 - "Pontház" építése [16 lakásos városi bérház]
1948. jan. 8. - Befejezi mûködését a zalaegerszegi népbíróság
1948. febr. 27. - a városi képviselõtestület határozata a "korszerûtlen" utcanevek megváltoztatásáról
1948. máj. 10. - a város saját népkönyvtár felállítását határozza el
1948.máj. 12. - megalakul a Magyar Dolgozók Pártja Zalaegerszegi Szervezete
1948. jún. 7. - a városi képviselõtestület állásfoglalása az iskolák államosítása mellett
1948. szept. 7-8. - a "Boldogasszony Éve" ünnepség Zalaegerszegen [Mindszenty bíboros, a kalocsai érsek valamint a székesfehérvári, szombathelyi, veszprémi és gyõri püspökök részvételével]
1948. szept. 11-19. - centenáriumi kultúrhét Zalaegerszegen [a 700 éves fennállás és 1848. századik évfordulója]
1948. okt. 24. - a város képviselõtestületének tiltakozása Mindszenty József bíboros tevékenysége ellen [fellépett az iskolák államosítása ellen]
1949. febr. 15. - megválasztják Zalaegerszegen a Magyar Függetlenségi Népfront ideiglenes megyei tanácsát
1949. márc. 11. - a városi képviselõtestület kijelöli a város belterületi határát [kiosztott házhelyek miatt növekszik a belterület]
1949. máj. 9. - Rákosi Mátyás celldömölki beszédében bejelenti a ruhagyár létesítését
1949. máj. 15. - országgyûlési választások [a Népfront 98,5%-os gyõzelme]
1949. júl. 2. - beiktatják Zalaegerszeg elsõ nõi polgármesterét, Siklósi Mihálynét
1949 - megkezdi mûködését az Állami Építõipari Vállalat
1949. nov. 15. - megkezdi mûködését a Zala megyei Tervhivatal
1949. dec. 9. - megalakul a Megyei Népmûvelési Bizottság
1949. dec. 30. - megtörténik az üzemek államosítása
1950. jan. - a "Szalai-házban" konfekcióüzem kezdi meg mûködését
1950. márc. 5. - megkezdi mûködését az ország elsõ körzeti könyvtára
1950. jún. 15. - megalakul a megyei tanács
1950. júl. 1. - megkezdi mûködését a Göcseji Múzeum
1950. aug. 15. - megalakul az ideiglenes városi tanács [vb. elnök Szabó János]
1950. aug. 20. - megalakul a Dicsõség Sztálinnak Termelõszövetkezet
1950. szept. 28. - a Ruhagyár alapkõletétele
1950. okt. 1. - megalakul a Zala megyei Tejipari Vállalat [1953-ban költözött mai helyére]
1950. okt. 30. - a végleges városi tanács megalakulása
1950. dec. 1. - megkezdi mûködését a Zalaegerszegi Vágó- és Húsipari Vállalat
1951. jan. 21. - megalakul a Szakszervezetek Ideiglenes Zala Megyei Tanácsa
1951. szept. 1. - a ruhagyár elsõ emeletén megkezdõdik a gyártás [a konfekcióüzem fokozatosan kerül át a gyárba]
1951. dec. 18. - Kiss Árpád könnyûipari miniszter felavatja az új ruhagyárat
1952. máj. 14. - az MDP Zala megyei bizottsága javaslata a Központi Vezetõségnek Zalaegerszeg vasúti közlekedésének javítására [a Zalaszentivánig menõ fõvonali vágány 1953-ban készült el].
1952. jún. 13. - megkezdi mûködését a rákszûrõ állomás
1952. okt. 12. - a körzeti könyvtár megyei könyvtárrá alakul át
1952. nov. 16. - átadják a forgalomnak a Zalaegerszeg-Bak közötti utat
1952. dec. 14. - a Zalai Aszfaltgyárban [késõbb Zalai Kõolajipari Vállalat] 1953. áp. 19. - Bebrits Lajos közlekedési miniszter felavatja az új Zala-hidat [Kaszaháza felé]
1953. aug. 6. - a megyei tanács kezdeményezi a zalaegerszegi helyijáratú buszforgalom megindítását [1955-ben indult meg]
1953. aug. 20. - a polgári repülõtér felavatása [Andráshidán] 1953. okt. 16. - Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter felavatja a Tejüzem új épületét
1953. nov. 29. - megalakul a TIT Zala megyei Szervezete
1953 - árvíz ? Liszt Ferenc Állami Zeneiskola?
1954. febr. 28. - a zeneiskola elsõ nyilvános hangversenye
1954. márc. 2. - megalakul a Zala Megyei Írók Munkaközössége
1954. ápr. 11. - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat elsõ helyezése a Szovjet Film Ünnepe országos versenyen
1954. nov. 28. - tanácsi választások [a Hazafias Népfront jelöltjei gyõznek]
1954. dec. 19. - Bebrits Lajos közlekedési miniszter átadja a forgalomnak a Vasvár - zalaegerszegi mûutat és az andráshidai Zala-hidat
1954. dec. 21. - elkészül a kórház szülészeti és nõgyógyászati osztályának új épülete
1955 - megkezdi mûködését a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás [KÖJÁL]
1955. jan. 6. - megalakul a Zala megyei Építõipari Vállalat
1955. máj. 1. - felavatják Zalaegerszegen az értelmiségi klubot
1955. júl. 1. - Zalaegerszegen nyomják a "Zala" c. napilapot [eddig Szombathelyen készült]
1956. márc. 29. - az új csecsemõotthon felavatása
1956. márc. 31. - földrengés
1956. ápr. 19. - az új állatorvosi rendelõintézet átadása
1956. júl. 7. - megnyílik az új strandfürdõ [a kaszaházi híd mellett]
1956. okt. 15. - megalakul a Zala Megyei Mûemlékvédõ Bizottság
1956. okt. 24. - a Zala Megyei Tanács VB. elítéli a "fasiszta csõcselék" tevékenységét és nyugalomra inti a lakosságot
1956. okt. 25. - az MDP Zala Megyei VB. rendre és nyugalomra inti a dolgozókat - a városi középiskolák és a tanítóképzõ diákjainak gyûlései
1956. okt. 26. - egésznapos tüntetés Zalaegerszegen: - a felszabadulási emlékmû és a Hamburger-szobor ledöntése - foglyok kiszabadítása a megyei bíróság börtönébõl - véres lövöldözés a megyei pártbizottság elõtt; Dénes István elsõtitkár elmenekül
1956. okt. 27. - megalakul a Városi Forradalmi Munkástanács [elnök: Varga Ferenc] - éjjel a helyõrségparancsnok letartóztatja a vezetõket, majd kiszabadulnak
1956. okt. 28. - megalakul a Zala Megyei Nemzeti Bizottság [elnök: Farkas Béla] - újabb tüntetés a városban - a megyei napilap helyett az "Új Zala"c. lap jelenik meg [szerkesztõ: Rákosy Gergely]
1956. okt. 29. - megválasztják a Megyei Tanács munkástanácsát [elnök: Nagy István]
1956. okt. 30. - a város és a megye képviselõi résztvesznek Gyõrben a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakításában
1956. okt. 31. - megszûnik a megyei tanács vb.; helyét a munkástanács veszi át - visszaállítják a többpártrendszert, öt párt újjáalakul
1956. nov. 1. - megalakul a megyei Forradalmi Bizottság [munkástanácsok, forradalmi tanácsok, újjáalakult pártok képviselõibõl, elnök: dr. Gelencsér Gyula]
1956. nov. 2. - a Zalaegerszegi Városi Forradalmi Bizottság új vezetõséget választ
1956. nov. 3. - a Zala Megyei Forradalmi Bizottság utolsó ülése
1956. nov 3-4. - a zalaegerszegi 33. lövészezred megszervezi a város védelmét, s a közelgõ szovjet csapatok elé vonul; a helyõrség parancsnok tárgyal a szovjetekkel, majd visszavonulást rendel el
1956. nov. 4. - a szovjet csapatok megszállják a várost, és lefegyverzik a katonaságot valamint a nemzetõrséget [városparancsnok: Medvegyev alezredes]
1956. nov. 12. - megalakul Zalaegerszegen az MSZMP városi intézõbizottsága
1956. nov. 15. - több vállalatnál és a vasútnál a dolgozók nem veszik fel a munkát - megalakul az MSZMP Megyei Intézõ Bizottsága
1956. nov. 20-22. - a munkástanácsok a munka felvételét határozzák el
1956. nov. 27. - megkezdik a karhatalmi erõk felállítását a laktanyában
1956. dec. 6-7. - a karhatalom erõvel oszlatja szét a ruhagyáriak által szervezett tüntetést, majd a letartóztatottakat kiszabadítani akaró tömeget
1956. dec. 7. - Kiss Károly az MSZMP aktívaülésén
1956. dec. 9. - megjelenik a "Zalai Hírlap" [fõszerkesztõ: Kerkai László]
1956. dec. 12-14. - újabb tüntetések a városban, szovjet-magyar karhatalmi beavatkozás - megalakul a karhatalmi század [pk. Wágner Ferenc õrnagy]
1957. febr. 20. - Marosán György államminiszter látogatása Zalaegerszegen
1957. ápr. 13. - kiadják a "Fehér Könyvet" az "ellenforradalom" eseményeinek krónikáját
1957. máj. 29. - az MSZMP megyei aktívértekezlete Zalaegerszegen
1957. jún. 1. - megalakul a zalaegerszegi MHSZ Repülõ Klub
1957. jún. 16. - megalakul Zalaegerszegen a Varga Gábor munkásõr zászlóalj
1957. jún. 20. - megalakul az MSZMP zalaegerszegi bizottsága és Intézõ Bizottsága
1957. aug. 1. - megalakul a Zalai Ének- és Táncegyüttes
1957. nov. 16. - az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács VB. együttes kérelme a kormányhoz a város közmûvesítésének ügyében, a városfejlesztés terveinek jóváhagyására
1958 - Zalabesenyõt Zalaegerszeghez csatolják
1958. jan. 11. - elkészül a mentõállomás
1958. ápr. 12. - az Ady-mozi új épületének felavatása
1958. júl. 5. - megkezdõdik a városi vízmû és vízvezeték építése
1958. aug. 30. - 6 tanteremmel bõvül a Petõfi Sándor Általános Iskola
1958. dec. 13. - újjáalakul a megyei tanács
1958. dec. 16. - Gáspár Sándor elhelyezi a Szakszervezetek Székháza alapkövét
1959. jan. 22. - a Magyar Rádió mûsora Zalaegerszegrõl
1959. máj. 15. - megindul a termelés a Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat új üzemében
1959. máj. 17. - szakszervezeti megyei könyvtár kezdi meg mûködését a városban
1959. aug. 8. - felavatják a KISZÖV székházat
1959. nov. 10. - felépítik a Kávási házat a Május 1. Ligetben [1960. dec. 27. leégett; falai a Skanzenben vannak.]
1959. nov. 22. - Zalaegerszegen megkezdi mûködését a Magyar Képzõmûvészetk Szövetsége Zalai munkacsoportja
1960. márc. 25. - Dobi István Zalaegerszegen, az ezüstkalászos gazdák tanácskozásán
1960. ápr. 8. - Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter felavatja a kórház új csecsemõ-gyermek- és belosztályát
1960. aug. 13. - a vidéki városok közül elõször alakul a városban lakásszövetkezet
1960. nov. 26. - felavatják az új pártszékházat